Akit még mindig nem kerített hatalmába a karácsonyi hangulat, annak azért, aki pedig már hetek óta hozzám hasonlóan karácsonyi lázban ég, annak azért ajánlom ezt a mai bejegyzést, amiben válaszolok néhány karácsonnyal kapcsolatos kérdésre. Alapvetően nem szeretem az ilyen TAG bejegyzéseket, de ez most kivételt képez. Kíváncsiságból kattintottam először Diánánál, majd már tudatosan Alexandra és Erika blogjára, hogy elolvashassam az ő válaszaikat a feltett kérdésekre. Igazán öröm volt olvasni a soraikat, így arra gondoltam, hogy én is megosztom Veletek az én gondolataimat, hogy ezáltal is kicsit jobban megismerjetek.
Ünnepeken, rendezvényeken, legyen szó születésnapról, évfordulóról, céges buliról vagy épp karácsonyról, különös gonddal tervezzük meg, hogy az adott alkalomkor milyen öltözetbe bújjunk. A mai bejegyzésben leginkább a közelgő karácsonyra ajánlanék Nektek néhány szettet, amiben egyszerre lehettek csinosak, és elegánsak, ugyanakkor egyediek is, hiszen a StyleWe webshop kínálatát nézegetve mindezen jelzők érvényesek a ruhákra.
1, 2, 3, 4 |
Az év legszebb ünnepének a karácsonyt tartom. Minden évben izgatottan várom ezt az időszakot, és habár korábban elszomorított, hogy az üzletek már októberben rám akarják sulykolni a karácsonyi díszeket, a csoki Télapót és társait, idén valami megváltozott bennem. Persze ez nem meglepő, hiszen mióta az anya szerepben (is) tetszelgek, a karácsonyi láz is idő előtt magával ragadott.
Mindig kíváncsi voltam, hogy mások mennyire tudatosan építik/építették fel a ruhatárukat, mikor találták meg az öltözködési stílusukat, követnek-e el divatbakikat, melyik a kedvenc ruhadarabjuk... A bennem lévő kérdéseket még tovább sorolhatnám, amit mostantól havi egyszer meg is teszek, ugyanis egy interjúsorozatot indítok útjára. Interjúalanyaim bloggerek, és hogy még izgalmasabb legyen a dolog, nem csak divat berkekből választom ki őket.
Egy még merőben fiatal, de igazán figyelemre méltó blogot ajánlok a figyelmetekbe. Barbi a wirsindda blog szerzője, aki utazási élményeit osztja meg a nagyérdeművel. Beszámolóiban, amellett, hogy ismerteti a történelmi hátteret az adott helynek, fontosnak tartja, hogy az ott átélt pillanatnyi érzéseit és gondolatait adja át az olvasóinak. Teszi mindezt szavakkal és lenyűgöző képpekkel egyaránt. Egyébiránt nem titkolt célja, hogy blogja által egy olyan közösséget hozzon létre, "amely hasonló gondolkodású, érdeklődési körű emberekből állna, és akár élménybeszámolók, akár a blogbejegyzés alá írt kommentek által feltérképezhetnék" együtt elsősorban Németország helyeit, (hiszen hozzám hasonlóan ő is itt él), de akár Európa ismert vagy kevésbé ismert zugait is.
Tovább viszont nem is fecsérelném feleslegesen a szavakat, helyettem inkább olvassátok Barbi nemrégiben átélt franciaországi élményeit.
Barbi, a wirsindda írója |
Amíg még meg nem született Luca, gyakran az ágyunkon ülve néztem a kis berendezett babasarkot és próbáltam elképzelni, hogy milyen is lesz, amikor majd a kis tulajdonos elfoglalja a helyét. Szerettem ezeket a bensőséges és meghitt pillanatokat, amelyikre a férjem is gyakran becsatlakozott.
Egy kihagyott hónap után újra jelentkezem az egyik kedvenc rovatommal. A szeptemberi poszt, talán magyaráznom sem kell, hogy Luca megszületésével és az ezzel járó feladatokkal, egyszerűen elmaradt, hisz sem időm, sem energiám nem volt olvasni, sőt, egyáltalán a bloggal foglalkozni. Ám októberben, ha még kicsit döcögősen is, de már kezd kialakulni egy napi rendszer Lucával, így már jóval több én-idővel rendelkezem, amit legtöbbször a blogvilág írásainak olvasásával használok ki.
Tudjátok, a címekre kattintva elérhetitek az eredeti posztot!