Az év legszebb ünnepének a karácsonyt tartom. Minden évben izgatottan várom ezt az időszakot, és habár korábban elszomorított, hogy az üzletek már októberben rám akarják sulykolni a karácsonyi díszeket, a csoki Télapót és társait, idén valami megváltozott bennem. Persze ez nem meglepő, hiszen mióta az anya szerepben (is) tetszelgek, a karácsonyi láz is idő előtt magával ragadott.

Egy még merőben fiatal, de igazán figyelemre méltó blogot ajánlok a figyelmetekbe. Barbi a wirsindda blog szerzője, aki utazási élményeit osztja meg a nagyérdeművel. Beszámolóiban, amellett, hogy ismerteti a történelmi hátteret az adott helynek, fontosnak tartja, hogy az ott átélt pillanatnyi érzéseit és gondolatait adja át az olvasóinak. Teszi mindezt szavakkal és lenyűgöző képpekkel egyaránt. Egyébiránt nem titkolt célja, hogy blogja által egy olyan közösséget hozzon létre, "amely hasonló gondolkodású, érdeklődési körű emberekből állna, és akár élménybeszámolók, akár a blogbejegyzés alá írt kommentek által feltérképezhetnék" együtt elsősorban Németország helyeit, (hiszen hozzám hasonlóan ő is itt él), de akár Európa ismert vagy kevésbé ismert zugait is.

Barbi, a wirsindda írója

Tovább viszont nem is fecsérelném feleslegesen a szavakat, helyettem inkább olvassátok Barbi nemrégiben átélt franciaországi élményeit.

Amíg még meg nem született Luca, gyakran az ágyunkon ülve néztem a kis berendezett babasarkot és próbáltam elképzelni, hogy milyen is lesz, amikor majd a kis tulajdonos elfoglalja a helyét. Szerettem ezeket a bensőséges és meghitt pillanatokat, amelyikre a férjem is gyakran becsatlakozott.

Egy kihagyott hónap után újra jelentkezem az egyik kedvenc rovatommal. A szeptemberi poszt, talán magyaráznom sem kell, hogy Luca megszületésével és az ezzel járó feladatokkal, egyszerűen elmaradt, hisz sem időm, sem energiám nem volt olvasni, sőt, egyáltalán a bloggal foglalkozni. Ám októberben, ha még kicsit döcögősen is, de már kezd kialakulni egy napi rendszer Lucával, így már jóval több én-idővel rendelkezem, amit legtöbbször a blogvilág írásainak olvasásával használok ki.

Tudjátok, a címekre kattintva elérhetitek az eredeti posztot!