Mindig is szerettem megélni a pillanatokat. Tudjátok, azokat, amelyek igazán boldoggá tesznek bennünket. Mint amikor szorosan odabújunk a szerelmünk karjaiba, amikor mélyen beszippantjuk a friss virágok illatát, amikor a napsugarak bizsergetik a bőrünk, amikor anyukánk kedves hangjára ébredünk fel... 

Az emlékeink sokszor homályba vesznek, szürke ködfoltként élnek, ám egy rég elfeledett fénykép ismét előidézheti bennünk, az egykor érzett hangulatokat, illatokat. 

Körülbelül fél éve regisztráltam az Instagram képmegosztó oldalra. Igazán kellemes kikapcsolódást nyújt a szabad perceimben a mások által megosztott képeket, átélt élménymorzsákat, pillanatokat nézegetni, belemerülni egy csodálatosan megkomponált tárgyba, vagy egy lenyűgöző tájba. Kezdő lévén, és kevés fotós ismerettel a kezemben, az én képeim korántsem fantasztikusak, annál is inkább emberiek. Persze azért én is próbálkozom a lehető legtöbbet kihozni...